12_hu_sug

Az analóg-diszkrét átmenet könyvelési problémáival több szinten is találkozunk. Az agy működése egybefonja a diszkrét, esetenkénti, egységnyi elektromos kisüléseket és az analóg lefolyású, ozmotikus, kommutatív elhelyezkedésű hormonális-biokémiai változásokat az agy sejtjeiben. A sorrend a gondolatok esetében részben temporális, részben lokális, mindkét esetben a sorrendezett módon számolandó. Az agysejtek rutinszerűen gyártják a hormonális-biokémiai diszkontinuitásokat, amelyek analóg módon lettek előállítva és egy diszkrét kisülést eredményeznek.

A túl sok anyag – túl kevés tér ill. túl sok tér – túl kevés anyag könyvelési problémákat az ember által érzékelt formájuk szerint föloszthatjuk az anyag ill. a tér analóg, még megengedett határokon belüli és diszkrét, nem lehetséges, nem összegyeztethető szempontokból is. Analóg tér-változás gravitáció ill. mozgás, anyag-változás a sugárzás; diszkrét a robbanás és a kisülés.

A különböző, könyvelésileg pontos, alterek tulajdonságaival foglalkozik a fizika, azok az események amelyek egy egybeolvadt, egységesített térben történnek, kémiai folyamatok. Amit a genetikában látunk, ahol egy igényesen rendezett térben biokémia miként-je meghatározza a melyik hová logikai eredményét a DNS előállítása folytán, és a melyik hol meghatározza a mikéntet, amikor kiolvassuk a DNSt, logikailag lehetséges; hiszen furcsa is lenne az a logika, ahol ez nem lenne lehetséges.

A filozófia formális ágát Wittgenstein választotta le annak törzséről. A logikai nyelv nyelvtani szabályait mutatta be meghatározójaként annak, ami az érthetően elmondható. A nyelvtan bővítése esetén több gondolat mondható el érthetően, hiszen több lehetőség nyílik logikai szavak egymással való kapcsolatbahozatalára.

Fenntartva az emberi szemlélő által megszokott nézetet, hogy a sorrendiség az ok és az állapot az okozat, bemutattuk, hogy az „ok”, a {a,b,c,k,u,t,q,s,w} argumensek sorrendisége kihatással van a térben elhelyezkedő pontok tulajdonságaira, az okozatra. Az ok és az okozat között van viszont egy kombinatorikailag nem elhanyagolható szint, a lefordítás szintje. Az argumensek sorrendje befolyásolja a pontok tulajdonágait, de ahogyan ez lefordítódik, az a ( SQ_αβ = SQ_γδ ) összehasonlítások sorrendjétől látszólagosan függ, ha logikailag nem is. Sok különböző könyvelési eljárással tudjuk lefordítani ugyanazt a permutációt amely ugyanazt a tulajdonság-változást idézi elő: ezeket a különböző eljárásokat nevezhetjük logikai nyelveknek, amelyek ugyanazt a logikai mély-struktúrát adják vissza.