4.exp

 A V táblázat azt mutatja, hogy két sorrend különbözik-e. A sorrendeket rendre összehasonlítjuk egymással. Az összehasonlítások sorrendje ugyanazt a sorrendet követi, mint amilyen sorrendben állnak a legyártott A táblázat SQ sorrendjei. Jelen esetben az, az {a,b,c,k,u,t,q,s,w} argumensek sorrendjéből eredően, {ab,ac,ak,...,aw,ba,bc,...,bw,ca,cb,ck,...,...sw,wa,...,wq,ws}. A V táblázat tartalmazza az önmagával történő összehasonlósítást is.

Elóvesszük az előző lépésben legyártott 72 sorrendet. Ezek egy táblázat 72 sorát képzik. Ugyanezt a 72 sorrendet a táblázat oszopaiként használjuk. Az átlóba mindenképpen azonosságok kerülnek. A cella tartalma {.t.¦.f.}, f( SQ_αβ = SQ_γδ ). Ez a V táblázat.

Klánok:

Közöljük a klánok nevét. A jelenleg használt algoritmus eredményeként az elsőként fellelt taguk nevét kapja a klán mindegyik tagja. A K táblázat tartalmazza a klán tagjainak nevét és a klán tagjainak számát. Ez a K táblázat.

Fogazottság

Egy klánon belül találunk különböző fogazottságú sorrendeket is. Az AC sorrend azonos az AB sorrenddel, habár a b argumens 16, míg a c argumens 31 különböző értéket vehet fel. A 136 esetet c szempontjából 31 csoportra bontjuk, míg b szempontjából csupán 16 megkülönböztethető csoportba oszthatóak. A c seprű finomabban seper, a c fésű sűrűbben fogazott, mint b analóguk.

A fogazottság különbözőségének jelentősége lesz az idő mint ok-okozat összefüggés tárgyalása alkalmával. Azok az esetek, amelyek b szempontból azonosak de c szempontból megkülönböztethetőek, akkor kerülhettek a helyükre, ha egy c rendezés időben megelőzőleg egyszer már átrendezte a gyűjteményt.   Egy ilyen esemény hiányában az összehasonlítás egy másik sorrenddel .f. értéket ad, ha amaz már most a c rendezés után van. A döntetlen (egydobogós) esetek egymás utánjára hívjuk fel a figyelmet. Abból, hogy az azonos dobogón milyen mélységbeli sorrendben állnak az egyazon eredményt elért atléták, láthatjuk, hogy előzőleg egy másik versenyben megmérkőztek-e már egymással.