Itt a pont fogalmát vezetjük be. A pont nem axiomatikus, hanem az a+b=c logikai mondat rendezéseiből áll elő. A pont nem egy darab pont, hanem legalább három részfogalomból áll össze. A részfogalmak szolgáltatják egyben a három térbeli tengelyt is, amelyek a tér fogalmát kimerevítik.

Az x,y,z tengelyek hozzárendelése az αβ, γδ, εζ sorrendekhez az ember elhatározásától függ. Így ugyanaz a logikai pont térbeli ábrázolása több módon lehetséges. Ez ne terelje el a figyelmet arról, hogy 45 esetünk van, amelyek egymástól megkülönböztethetően ábrázolhatók, ha egyszer megtaláltuk majd az ábrázolás módját.

Minden egyes eset a „súlyát” tekintve egységnyi, tehát különbözőségüket kizárólag térbeli elhelyezkedésük határozza meg. A tömegük szerinti különbözőségüket célszerű szintén térbeli tulajdonságaikból levezetni.