Az idő fogalma, lokális és globális idő. A pont bevezetésénél láthattuk, hogy egy könyvelési pont 3 könyvelési esetből áll össze. Ha a pont x,y,z állapotait nézzük, nyilvánvaló, hogy a 3 könyvelési eset „from-to” időbeli sorrendiséget is előállít. A tér 3 koordinátáját egy 3-taktusú ritmus adja meg.

Egy ritmuson belül különböző taktusok lehetnek; konkurrens ritmusok taktusai igen sok lehetőséget adnak az idő fogalmának bővítésére. Könyvelési szempontból célszerűnek tűnik a téralkotó időt, a térben zárt és a térben nyitott időt megkülönböztetni. Az előbbi elnevezést azok az esetek kapják, ahol a pontokhoz kötődő átrendezések más pontokat kötnek össze legnagyobbrészt ugyanabban a térben. A térben nyitott idő azon átrendeződéseket takarja, amelyek a pontok nem-térbeli állapotait befolyásolják. A 20 logikai alapeset – a megkülönböztethető klánok – közül 10 a térhez kapcsolódik, tehát marad jó néhány amely túléli a tér könyvelési igényeit.

Az úton lévő anyag legnagyobb része hozzárendelhető bizonyos pontokhoz, hogy ezek között mozog. A pontok maguk is elhasználnak – Σa mértékegységben beszélve – 18 egységet pontonként. Feltételezve egy Σa/lineáris mozgáshossz természeti állandót, könyvelésileg megoldható feladatnak tűnik annak az eseménynek a meghatározása, ahol helyileg még a pontokhoz sem hozzárendelhető úton lévő anyagmennyiséget kell feltételeznünk. Ezek az időtlen események, mivel ahol nincs tér, nincs közös mértékegység, amihez lehetne az időt viszonyítani.

Alap-taktus 3 ami a teret csinalja.

Aminek nincs tere az idotlen.