2.sugg

Wittgenstein írja a “Tractatus”-ban, hogy az a közlemény érthető, amely közismert szavakat használ és a nyelv nyelvtani szabályainak megfelel. A számok értékeit egy logikai nyelv fogalmainak: szavainak, tekintjük és megvizsgáljuk, mely szavak állnak egymást követő sorrendben annak függvényében, hogy mit akarunk a logikai nyelven kimondani. Az “a+b=c” mondatban a szórend definíció alapján lényegtelennek tekintendő (kommutatív szabály). Mi itt bevezettük a a ≤ b nyelvtani szabályt.

Egy egyenletrendszerrel dolgozunk, ahol az a és b alapértékekből levezetjük a hozzájuk kapcsolódó a+b, b-2a, b-a, 2b-3a, a-2b, 17-(a+b), 2a-3b értékeket. Az összesen 9 argumens logikailag egyenértékű, bármelyik két adatból az összes többi visszafejthető, a kétismeretlenes egyenletek megoldási szabályai szerint.

Vonatkozik-e a determináltság bármely két argumens értékeinek ismeretében ugyanígy az egész rendszerre, ha az argumansek relatív helyét ismerjük? Az argumensek egymás implikációi. Igaz ez lineáris sorrendjeik által létrehozott elhelyezkedésükre is?